A SZÉKELY MIHÁLY
Nem volt valami finom úri hely, inkább kifejezetten rossz hírű. Emiatt az 1860-as évek derekán valóságos népmozgalom indult a Kék Kakas környékén, hogy a hatóság szánja meg végre az ott lakókat, mert a címüket sem merik bemondani, olyan rossz hírbe keverte őket a kocsma, meg a róla elnevezett utca. Kérésük is volt: Wesselényi nevét kívánták volna házaik homlokzatára, de aztán beérték a hivatal javasolta Petőfivel.
Ez volt az első Petőfi utca Pest-Budán, ami örök dicsősége Terézvárosnak, ahol tehát alig néhány évvel a kiegyezés után, már 1873-tól a rebbelis költő neve utcatáblákra kerülhetett. És nem is került le onnan sokáig, egészen addig, amíg valakik a városnál arra a következtetésre jutottak, hogy legnépszerűbb költőnk előkelőbb utcát érdemelne. A mai belvárosi Petőfi Sándor utcát nézték ki maguknak. 1923-ban tehát a volt Kék Kakas utcaiaktól elvették Petőfit és odaadták az Úri utcaiaknak.
Persze az előbbiekről is gondoskodni kellett valahogy, új névvel, ahogy illik, s így lett az utcából Kazár utca. Elképzelhető, hogy a honfoglalás kori népnévről van itt szó, de miért lennének éppen itt otthon a kazárok? Még kalandosabb az az elképzelés, hogy az 1923-ban ide költöző és itt szatócsüzletet nyitó Kazár Nándorról nevezték volna el az utcát, hiszen hogyan is vetekedhetnék Petőfi vagy Wesselényi érdemeivel egy kereskedő?”
Akárhogy történt is, Kazár utca lett a Kék Kakas, s így érte meg a legújabb kort, a hatvanas éveket, amikor is 1963-ban meghalt minden idők egyik legkiválóbb magyar operaénekese, Székely Mihály, akinek (hivatása színpadához közel) egy utcanév átkeresztelésével itt és így állított emléket a hivatalosság” (Forrás: Budapest teljes utcanévlexikona)